Műköröm, műköröm építés

- nagyításhoz vigye az egeret a kiválasztott kép fölé.

További képek a Galériában, szerezzen új ötleteket körmeihez!

Műköröm - általános tudnivalók műköröm felhelyezése előtt

Körömbetegségek

A vírusos és gombás fertőzések szín- és alakváltozást okoznak a természetes körmön. Ha egy fertőzött körömre tennénk műkörmöt, tovább súlyosbítanánk annak állapotát, és nagy valószínűséggel a többi körömre is átterjedne a betegség. A saját egészségem megőrzésének érdekében sem vállalhatom ebben az esetben a műköröm felrakását. A diagnózis felállítása után azonnal szakorvoshoz kell küldeni a vendéget. Gyulladásos folyamatok, mechanikai sérülések esetén szintén további romlást idézhetnénk elő a köröm állapotában. Csakis a teljes gyógyulás után vállalhatjuk a körömépítést.

Klasszikus manikűr után három napon belül

A hagyományos vagy más néven klasszikus manikűr esetében a körömbőrt ollóval levágjuk. Fel kell hívni Vendégünk figyelmét arra, hogy ez után három napig tilos a műköröm készítése. Ennyi idő szükséges ugyanis a körömbőr visszatapadására. A körömbőr feladata az alatta lévő gyenge köröm kórokozók és vegyszerek elleni védelme. Ha ezt a bőröcskét felkaparjuk, és levágjuk, megszűnik a védelem, a kórokozók behatolhatnak, ezzel maradandó károsodást okozva. Az elvékonyított köröm körüli bőr könnyen kisebesedik, a vegyszerektől és a reszelőtől.

Hideg, nyirkos kéz és köröm

Ha vendégünk keze és körme hűvös, nyirkos, az elkészített műköröm nem lehet tartós, mert a köröm magas nedvességtartalma tapadási problémákat okoz. A műköröm széle felválik, alatta kórokozók telepedhetnek meg, gombásodás, algásodás jön létre.

Vírusos fertőzés a bőrön

A herpesz, az övsömör és a szemölcsök különböző fajtái nagyon fertőzőek. Terjedésükhöz a bőr legapróbb sérülése is elegendő. Munkavégzés közben akár észrevétlenül is okozhatunk kisebb sérüléseket magunk, vagy vendégünk bőrfelszínén, így a fertőzés terjedése csak úgy állítható meg, ha nem vállaljuk a műkörömkészítést, hanem azonnal szakorvoshoz küldjük vendégünket.

Egy kis érdekesség a műköröm történetéről

A körmök ápolása és kozmetikázása nem új keletű. Már i.e. 3000 maradtak fenn erre utaló feljegyzések. A történelmi korokban az ápolt, színezett vagy éppen extrém hosszúságú körmök viselése luxus volt, a gazdagság és a jólét szimbolizálására szolgált a magasabb társadalmi helyzetben élők körében. A műköröm sem újkori divat, hiszen már az ókori ember is különféle megoldásokat talált ki körmei hosszabbítására vagy pótlására. Egyiptomi fáraók hosszú, aranyozott pótkörmökkel igyekeztek isteneikhez hasonlóvá válni.

Kleopátra királynő ragasztóhoz hasonló anyaggal rögzített porcelán műkörmöket viselt. A nemesek körmeiket hennával díszítették. A királyok, királynők körmüket mélyvörösre, az alacsonyabb rendűek halvány színűre festették.

Már i.e. 3000 Kínában méhviaszból, zselatinból, tojásfehérjéből és gumiarábikumból készítettek körömfestéket. A kínai császárok i.e. 600 aranyra és ezüstre, a XV. századi Ming dinasztia tagjai pedig feketére és vörösre festették-, rizspapírral vagy selyemmel vonták be, porcelánporral erősítették körmeiket.

Az i.e. 500 az indiai nők körmeiket egy rovar váladékával, illetve hennával festették.

Később hosszú ideig csak a hennával való színezés maradt fenn körömápolási módszerként. Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Törökországban a hennával való festés mind a mai napig alkalmazzák.

A görög kultúra legendás szépségimádata halvány nyomokban őrizte az egyiptomi hatást. Az ókori rómaiaknál és görögöknél eleinte csak a férfiak manikűrözték körmeiket, lábápolásra külön rabszolgákat tartottak. A kézkörmök festésére hennát, arany és ezüst színezéket használtak. A korai Róma, Babilon, és Egyiptom katonai vezérei ajkuk színével azonosra festették körmeiket csata előtt.

A középkor embere nem sokat törődött testápolással, majd a 15-16. században, a reneszánsz idején ismét előtérbe került a test, és annak ápoltsága.

Amerikában és Európában az iparosodás kezdetével a körömkozmetika is elterjedt. Eleinte bőrdarabkával polírozták, majd kínzóeszközre emlékeztető szerszámokkal hegyesre reszelték körmeiket.

A manikűr kíméletes módszere az 1830-as évektől vette kezdetét, amikor Párizsban Sitté doktor bőroldót és rózsafa pálcikát alkalmazott a körömbőr kezelésére. A körmök csillogását krémek, paszták alkalmazásával érte el. E módszer mai változatát nevezzük francia manikűrnek.

Az 1920-as évek közepe táján, az autólakkok kifejlesztése hozta magával a tartós körömlakkok kifejlesztését.

1932 gyökeres változást hozott a körömkozmetikában

Charles Revlon és kémikus testvére Joseph Revlon kifejlesztett egy átlátszó, a világon első pigment tartalmú körömlakkot. A pigmentek lehetővé tették a különböző színek létrehozását.

Az első műköröm 1934-ben került forgalomba, Chicagóban, amelyet egy fogorvos fejlesztett ki. Lehetővé tette ezzel, hogy a "körömrágóknak" is szép, ápolt "körmei" lehessenek.

Az ötvenes évek közepén a filmipar mindenben a tökéletességre törekedett, egészen a körmökig. A fogpótlások anyagára alapozva létrejöttek az első acryl alapanyagú műkörmök. A műköröm őrület a hetvenes években eléri Európát is. 1974-ben Dr. Nordström új technológiát vezet be a körömmodellezésben, amelyből a későbbiek során kifejlesztik az UV fényre kötő műköröm alapanyagot, a zselét.

A műkörömépítés technikája azóta is folyamatosan fejlődik és változik.